Boldogság

5. rész

Reggel elég korán felkeltem. Az ágyban maradtam még egy darabig és a tegnap történtekről gondolkoztam. Lehet, hogy túlreagáltam ezt az egészet?! De mégis elég rosszul esett, hogy nem is foglalkozott velem Lili. Reggelinél apu észrevette, hogy nincs túl jó kedvem, úgy hogy meg is kérdezte, hogy mi a bajom de én annyit mondtam neki, hogy semmi. Meg is értette és nem is faggatott tovább. Hosszú csend után viszont megszólalt. - Arra gondoltam, hogy a délelőtt át mehetnénk Bécsbe.

- Okés benne vagyok. - és máris jobb kedvem lett.

Fel is mentem a szobámba, hogy felöltözzek és arra gondoltam, hogy jól fogom érezni magam apával annak ellenére ami tegnap történt. Hamar oda is értünk Bécsbe. Voltunk egy csomó üzletben, voltunk kajálni és elég sokat nézelődtünk. Jah és felpróbáltam elég sok ruhát amit már apa eléggé unt. 2-kor viszont elkellet indultunk, mert apa 4-re ment dolgozni.

- Légy jó majd jövök este - állt meg a házunk előtt kocsival.

- Okés, Szia -  csuktam be a kocsi ajtót.

Még megvártam, hogy elhaladjon a kocsival aztán gyors beszaladtam a házba. Kipakoltam a megvásárolt ruhákat. Fogtam Lili görkorjiát, mert nálam maradt tegnap és gondoltam vissza viszem legalább megtudjuk beszélni a tegnapi dolgot is. Vettem egy nagy levegőt és kopogtam kettőt az ajtójukon.  Nagy szerencsémre otthon volt Lili és ő nyitott nekem ajtót.

- Szia vissza hoztam a görkorid. Remélem nem zavarok.

- Szia nem zavarsz egyedül vagyok itthon. Gyere be nyugodtan - engedett be az ajtón.

Be mentünk a Szobjába leültem az ágyára és egy darabig néma csöndben voltunk..Mit mondhattam volna neki? Hogy rosszul esett, hogy leszart és miatta le mondta apa programját?? Inkább nem mondtam semmit csak vártam, hogy hátha ő mond valamit. Úgy is történt.

- Tegnap nagyon eltűntél - szólt hirtelen.

- Nem éreztem túl jól magam.

- Akkor legalább szólhattál volna vagy valami...De látom, hogy utálod a barátaimat.

- Nem erről van szó...csak...

- Csak..? Bocs de nem csak veled fogok lógni... - már kezdett kiabálni Lili.

- Nem erről van szó Lili! Csak úgy volt, hogy csak ketten leszünk aztán mikor oda értünk teljesen megfeledkeztél rólam nem is érdekeltelek már - vágtam rá.

Lili erre még jobban elkezdett ordibálni. Elkezdte mondani,hogy én milyen egy hálátlan vagyok, be mutatott a tesójának a barátainak be engedett a házába és elmondta mi bántotta az nap mikor meg ismerkedtünk...és, hogy fogadjam el, hogy nem csak velem fog lógni. Most már nekem is elegem lett és meg mondtam neki:

- Köszönöm mindazt amit tettél értem. De nem fogom eldobni az apukámat és a barátaimat miattad és a barátaid miatt. Tudod Lili? Felejtsük el egymást felejtsük el az együtt töltött napokat és az együtt töltött emlékeket. Így lesz legjobb mindenkinek. Úgyis pár hét és megyek vissza Pestre...Ide jöttem, hogy megbeszéljük a dolgokat de látom nagy hiba volt - már nyitottam volna az ajtót mikor utánam szólt Lili.

 - Figyelj ne haragudj, hogy így beszéltem veled de nagyon mérges lettem. Nagyon megkedveltelek ebben a pár napban és nem akarom, hogy össze vesszünk. Ugye nincs harag?

- Nincs - És meg öleltem. :)

- De most viszont mennem kell mert van még egy kis dolgom - köszöntem el Lilitől.

Gyorsan haza siettem és bekapcsoltam a laptopom és felmentem Skypera, hogy hátha Liza fent van. ÉÉÉS feeent volt!!!! Nagyon örültem neki mert vele is szerettem volna beszélni. És hálaistennek meg tudtuk beszélni és végre vele sincs harag.  És végre boldogan tudtam le feküdni aludni. :)